, (szár-az) mn. és fn. tt. száraz-at, tb. ~ak; főnévileg: ~t, tb. ~ok. I.) Mint mn. 1) Növényeket illetőleg, oly minőségü, melynek nyirkai, nedvei elfogytak, s ez által szivós, rugalmas, nyulékony, nyers tulajdonságát elvesztette. Száraz ág, levél, fa, fű. A száraz fa mellett a nyers is elég. (Km.). Száraz gyümölcs. Száraz kenyér, átv. ért. száraz kenyeret enni, rágni, mellékétel vagy ital nélkül, mely azt csuszósabbá tenné. 2) Állati testre vonatkozólag, kellő nedvek, husosság, zsírosság nélkül szükölködő. Száraz torok. Száraz toroknak üres korsó nem jó. (Km.). Száraz ember, kiaszott testű. Száraz szemek, könyütlenek. Száraz száj, ajak, melynek szükséges nyaladéka hiányzik. Különösen bizonyos betegségek jelzője. Száraz keh, száraz hurut, nyálkapökés nélkül. Száraz fájdalom, száraz betegség, aszkórság. Száraz süly, vak aranyér, mely nem foly. 3) Nedvesség, víz, sár nélküli térség. Száraz út; száraz utcza; száraz sor; száraz domb, völgy; száraz ér; száraz gát. Puszta malmon, száraz gáton nem sok vámot szedhetsz. (Beniczky. Km.). 4) A maga nemében illető nedvek nélkül működő, vagy létező. Száraz dajka, ki nem szoptat. Száraz malom, melyet nem víz hajt, hanem kerekébe fogott állatok (lovak, ökrök) forgatnak. Száraz korty, átv. hiú vágy, képzelt élvezet. Nyeli a száraz kortyot. Száraz vám, melyet a szárazon utazók fizetnek, különböztetésül a hidvámtól, kikötővámtól. Száraz bőjt, midőn valaki csak hideg, levestelen ételekkel él. 5) Átv. szóbeli eléadást illetőleg am. czikornya nélküli, igen rövid, vagy érdektelensége miatt unalmas, épen nem mulattató. Száraz válasz. Száraz valóság. Száraz tagadás. Száraz értekezés, szónoklat. II.) Mint főnév használtatik ,szárazföld helyett. Európai száraz.
"Én vízen szárazon járó szegény legény vagyok,
Hivatal szerént mindennel jót tenni akarok.
Lakodalmi vers.
Azon kevés szavaink osztályába tartozik, melyek a tulajdonságot jelentő as, os, ös, ěs helyett az, os, öz, ez képzőt vettek föl, milyenek:igaz, doboz, lemez, nehez, üdvöz. Rokon vele a chaldaeai czarad (szárad), czerid (száraz), csagataj kurug v. kuruk (Abuska), a hellen ξηρος, és hasonló hozzá sz előtét nélkül a latin aret, aridus. V. ö. SZÁR, (3).