, fn. tt. szármá-t. Némely tájékon, nevezetesen Kecskemét vidékén am. töltött káposzta, vagy, mint másutt nevezik: takart. Török eredetü; t. i. a török nyelvben szár-mak am. tölteni, begöngyölni, honnan szárma valósággal eléfordúl magában a török nyelvben is, és jelent káposztába vagy szőlőlevélbe göngyöngetett rist és vagdalt húst azaz töltött káposztát vagy töltött szőlőlevelet.