, (szam-al-ó) fn. tt. szamaló-t. Göcsejben Szent György táján am. szénvonó. Alakjára igenévnek látszik az elavult szamal igétől; vagy talán csak a szénvonó szónak elferdítése; vagy végre eredetileg szenelő volt, melyből vastaghangon szanaló, szamaló alakult.