, (szán-ak-od-ik) k. m. szánakod-tam, ~tál, ~ott. Valakinek szenvedő állapotán részvevőleg sajnálkodik, szomorkodik, s mennyire lehet, enyhíteni törekszik. Szánakodni a szegényeken, betegeken, kárvallottakon. Szánakodni kell rajta, ha látja őt az ember. Elemezve: szán-ag-od-ik, vagy szán-og-od-ik, t. i. törzse az elavult gyakorlatos ige szánag v. szánog.