, elavult fn. melyből egy részről Sándor István szerint a sörényest, gubanczost jelentő szuszakos melléknév, más részről szuszakol ige származott. Első tekintetben ismeretlen, és homályos eredetü, gyökét talán szösz szóval rokoníthatjuk. Utóbbi tekintetben a szusz hangutánzó szótól ered; V. ö. SZUSZAKOL.