, (szoty-og) gyak. önh. m. szotyog-tam, ~tál, ~ott. Ideoda ütődve, mozogva szotyféle hangot ad. Szotyog az elérett gyümölcs, midőn rázós uton viszik. Szityegszotyog a papucs, szotyog a fáról lehulló alma. Ikerítve: szotyogmotyog, am. lassacskán mozogva, bibelődve tesz valamit. Mondják kivált öregek és tehetetlenekről.