, (szor-og-os) mn. tt. szorgos-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Sietős, sürgetős, amit halasztani nem lehet. Szorgos munka, dolog. V. ö. SZOROG. 2) Szükségből származó, különös gondot kivánó. Szorgos ápolás, gyógyitás. 3) Szorongással járó. Szorgos a jegyváltás az indóházaknál.