, mn. tt. szodé-t. A székelyeknél jelent evésben telhetetlent, mohót, torkosat; továbbá kapzsit, kapdáncsit. (Kríza J.). A szanszkritban szádh am. töm, megtölt, innen szádhu, szádhusz, am. tele, melylyel megegyezik a görög δασυς, latin sat, satis, satur, góth sad, német satt, lengyel syt, cseh syty stb.