, (sziv-at-ó-os) mn. tt. szivatyús-t v. ~at, tb. ~ak. Szivatyúval ellátott. Szivatyús kút. Mint főnév tárgyesete: szivatyús-t, többese: ~ok, s jelenti 1) azon mivest vagy gépészt, ki szivatyúkat készít; 2) azon személyt, ki pl. tűzveszélykor a szivatyúval v. szivatyúkkal bánik.