, (sziv-ar) fn. tt. szivar-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a v. ~ja. Dohánylevelekből öszvegöngyölgetett hengerke, melyet a dohányzáskedvelők vagy közvetlenül szájba fogva, vagy szopókába illesztve s meggyujtva szivogatni, és elfüstölni szoknak. Honi, külföldi szivarok. Szivarra gyújtani.