, (szesz-ély-ěs) mn. tt. szeszélyěs-t, v. ~et, tb. ~ek. Kinek kedélye hamar, gyakran változik, majd víg, majd szomorú, majd nyájas, majd mogorva állhatatlan kedvű. Szeszélyes agár az, mely ha kedve van, a legszebb futásokat teszi; de ha nincs, komondorként kullog. V. ö. SZESZÉLY.