, (szel-el-ő) mn. tt. szelelő-t. 1) Aki valamit szelel, vagyis szél által a szeméttől, polyvától megtisztít. 2) Ami a léget, szelet általereszti. Szelelő pipaszár, fújtató. Használtatik főnevűl is, midőn rést, likat jelent, melyet a levegő szabad járása végett szoktak hagyni, vagy csinálni.