, fn. tt. szatymát. Apróra vagdalt ólomdarabok, melyeket a vadászok serét gyanánt használnak. Szatymára tölteni a puskát. Szatymával lőni a madarakra. Valószinű, hogy eredetileg szakma volt, mely töredéket jelent, honnan szakmatolni am. töredékké tenni. V. ö. SZAKMA.