v. ~AKARATÚ, (szabad-akaratú) ösz. mn. Kinek akaratát semminemű kényszerítés, megszorítás nem akadályozza; ki saját meggyőződése vagy indulata szerént működhetik; ki önként határozza, vagy határozhatja magát valamire. Szabadakaratú vállalkozók. Szabadakaratú katonák, azaz, önkéntesek.