, SZABÁSÚ, (szab-ás-ú) mn. tt. szabású-t. Alakú, szokottabban: féle, forma, pl. Szabó Dávidnál: "Csaknem olyan szabásu ember azaz olyanforma, olyanféle ember; "bánom szabásu: aki bánni látszatik; "szomoru szabásu: félszomoru; "haragszom szabásu stb.