, (szěm-fény) ösz. fn. A szem közepén mintegy csillagot képző kerek folt, mely többé-kevesebbé fénylik. Átv. ért. oly kedves valami, amit különösen őrizünk. Kedves gyermek, az apjának szemefénye. Birtokragozott állapotban: szememfénye, szemedfénye, szemefénye stb., pl. úgy vigyáz rá, mint szemefényére.