, (szöm-ör-cze) fn. tt. szömörczét. Növénynem, és cserje az öthimesek seregéből, és háromanyások rendjéből; csészéje öt hasábu, bokrétája öt szirmú, csontárja, vagy száraz bogyója egy makkú. (Rhus). Fajai között legismeretesb az eczetszömörcze, máskép köznyelven: eczetfa. (Rhus coriaria).