, (szök-öd-ěs-el) gyak. önh. m. szökdécsel-t. Könnyeden, élénk apró mozgásokkal ugrándozik, mint némely fiatal, apró állatok tenni szoktak, pl. a kecskegidók, borjúk, sáskák stb. Ezen igének mindhárom képzője gyakorlatos, és értelemre rokon a szökdös, szökdel egyszerűbb gyakorlatos igékkel.