, (szó-l-og-at) gyak. önh. és áth. m. szólogat-tam, ~tál, ~ott, par. szólogass. 1) Gyakran, többször szól, beszél. Beleszólogatni mások beszédébe. 2) Gyakran szólít, szólítgat, biztatgat, nógat, integet stb., máskép: szólongat. A lassu barmot szólogatni kell.