, (szén-vonó) ösz. fn. Háromszögü deszkadarab, nyelbe ütve, melylyel a befűtött kemenczéből a parázst, hamut, vagy pernyét kihuzzák, mielőtt a sütnivalót bevetnék, máskép: kuruglya. Különböznek tőle az asag v. azsag, v. arsag, és a piszkafa. Szénvonó nem nevetheti a pemetét. (Km.).