, (szél-fogó) ösz. fn. Eszköz, vagy készület, mely a nyomuló levegőt vagy szelet magához húzza, különösen hogy valahová irányozza, milyen a fujtatók billentyűs nyilása, melyen a levegő betódúl. Bányai szélfogó, oly készület, mely által a bányajárásokba fris levegőt szívatnak.