, (széd-ít) áth. m. szédít-ětt, par. ~s, htn. ~ni v. ~eni. Okozza, vagy eszközli, hogy a fej szédelegjen. V. ö. SZÉDELEG. A nagy ütés, rázkódás, magasság elszédíti a fejet. Átv. ért. valakit szilárd állásában megtántorít, félrevezet. A pénz megszédíti a parasztot. (Km.).