, (száll-ad-ék) fn. tt. szálladék-ot, harm. szr. ~a. Bizonyos nedvnek, olunak fenékre szálló, leülepedő részei. Törzse az önállólag nem divatos ige szállad, milyenek az üledék, menedék, hulladék, töredék törzsei: üled, mened, hullad, töred stb.; vagy pedig ad-ék összetett képző.