, (szent-ěl-et) fn. tt. szentělet-ět, harm. szr. ~e. Szentelés elvont értelemben. Templomszentelet. "Hogy te házad te szentěletědben maradjon meg (in sanctificatione tua permaneat. Bécsi codex Judith IX.). "Mert királyunk szentělete (nem sanctificatio regis est) és ő országának háza (Ugyanott. Ámos. VII.).