, (szék-el) önh. m. székel-t. Valahol rendesen lakik, állandóan tartózkodik. A fejedelem országának fővárosában székel. Ez ige kivált oly méltóságokra s testületekre alkalmaztatik, melyekről mondani szoktuk, hogy székeik vannak. Magyarország primása Esztergamban, a magyar ministerium egy minister kivételével Budapesten székel.