, SZÜLŐ, (szűl-ő) mn. és fn. tt. szülő-t. 1) Aki szül, vagyis magzatot hoz e világra. A szülő nőnek segítségére lenni. 2) A szüléssel bizonyos viszonyban levő, ahhoz tartozó, mely esetben öszvetétetik, mint: szülőszék, szülőház, szülőfájdalom. Midőn többesben áll, nem csak anyát, hanem apát is együtt véve jelent. Szülőidet tiszteld. A szülőknek engedelmeskedjetek. V. ö. SZÜLE.