, SZŰLÉS, (szül-és) fn. tt. szülés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. 1) A méhbe fogadott magzatnak világra hozása. Nehéz, fájdalmas szülés. A szülés előjeleit érezni. Szülésben meghalni. Gyermekszülés. Idétlen szülés. Szülés mása. 2) Nyitra völgyében annyi is mint szüleség, l. ezt.