, (szur-ok-os) mn. tt. szurkos-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Szurokkal bekent, mázolt, beragasztott, vagy, amiben szurkot tartanak. Szurkos fonál. Szurkos vászon, ponyva. Szurkos hajó. Szurkos vargalegény. Szurkos edény. 2) Szurokrészeket tartalmazó. Szurkos fenyő. Szurkos föld, gyánta, hant. 3) Átv. szurkos kezű, ki lopni szeret, tolvaj. Nem tolvaj, hanem csak szurkos a keze. (Km.). V. ö. SZUROK.