, (szú-fű) ösz. fn. A murvapikkek neméből való fajnak népies neve; barkáji tág murvájúk, gömbölyűdedek, ágasbogas fürtben; csészéje hengeres öt fogú; bokrétája Gönczi Pál szerént sötét piros, néha fejér; himszálai a bokrétánál hol hoszszabbak, hol rövidebbek. Máskép szintén köznyelven szurokfü, fekete gyopár, vargamajoránna; növénytani néven: szurokszagu murvapikk. (Origanum vulgare).