, (szen-v-ed-ély-ěs) mn. tt. szenvedélyěs-t, v. ~et, tb. ~ek. Kinek kedélyét valamely szenvedély izgatja; nyugtalan, ingerlékeny kedélyü; bizonyos vágyak teljesitésére folytonosan hajlandó és törekvő. A szenvedélyes ember nem tud magán uralkodni. Szenvedélyes vadász, kártyás, tánczos. Szenvedélyes szinész, zenész. V. ö. SZENVEDÉLY.