, (szuny-ad-a) mn. tt. szunyátát. Álmos, álomtól nyomott, bóbiskoló; továbbá, álmoshoz hasonló, tunya, lassú, szuszma ember. Mint gúnynév hasonló a poszáta, alamuszta, maszuta gúnyszókhoz. Mi képeztetését illeti, törzse szunyad, melyből lett szúnyadó, szúnyada, s hangváltozattal szunyáta, s egy jelentésü vele a szúnyatag v. szúnyadag.