, fn. tt. szőlő-t. 1) Szélesb ért. bizonyos növényeken fürtösen termő bogyóféle gyümölcsök, milyenek, ebszőlő, czigányszőlő, farkasszőlő, medveszőlő, varjuszőlő. 2) Szoros és szokott ért. fürtös bogyói azon cserjés száru növénynemnek az öthimesek seregéből és egyanyások rendjéből, melynek levelei nyelesek, karéjosak, szögletekre kikanyargatva; minden levéllel általellenben egy kocsány, a mely vagy termő, vagy meddő, amaz billenges fürtté lesz, emez két águ kacscsá válik. Mivelés által csaknem számtalan fajtái lettek. Ezeknek bogyóiból szürik a szoros értelemben vett bort. Némely fajoknak országosan közös, többeknek különféle tájnyelv szerént másmás hazai neveik vannak. Bajor, bakator vagy bakar v. bákor, Bálint v. (?) balafánt, bojár v. bolyár, cseke, czilifánt, v. szilváni v. szilifánt, Dávid, dinka, eperízű, ezerjó, Fábián, fehér, fehérsár, fehérzöld, fekete, formint, fűrmony, gacsal, gersely, gohér, gyöngy, hajnos, hárslevelű, járdovány, juhfarkú, kadarka, kecskecsöcsü, kéknyelű, kolontár, bajor, leánycsöcsű, malozsa, mézes, muskatály v. szagos, nagyszemü v. ökörszemü, olasz v. petrezselyem, porhajas, purcsin, rak, ropogós, romonya, rózsa- v. rózsaszemű, sárfejér, sárfekete, som, szilva, tök, tulipiros szőlő stb. Apró, töpött, aszuszőlő. Édes, savanyú szőlő. Holdvilágnál nem érik meg a szőlő. (Km.). 3) Azon cserjés növény, mely ily bogyókat terem. Szőlőt ültetni, bujtani, dönteni, kapálni, kötözni, karózni. 4) Ilyetén növényekkel beültetett hely, telek, vagy kert. Szőlőbe menni. Szőlők lábába ültetett szilvások. Szőlőben épitett ház, pincze. Szőlőben mulatni. Ezen szó, alakjáról, s a nyelvhasonlat nyomán itélve, részesülőnek látszik, s gyöke valószinüleg: szűr ige, melyből eredett szűrlik, azaz, szürékeny tulajdonsággal bír, s innen, szürlő, szüllő, szöllő, szőllő, fejlődött ki, mint: köröl körölő körlő kürlő küllő, orló olló, tarló talló, sarló salló. Ezen hasonlat szerént két l-vel kellene irnunk: szöllő, de az egyik l-t pótolja a megnyujtott ő, s leszen szőlő, ámbár terjedelmes, csaknem általános népszokás szerint így ejtik szőllő. Lugossy József véleményéből azt gyaníthatni, hogy ,szőlő annyi volna mint szövűlő (t. i. felfutó növény), valamint ,szulák am. szövőlék, mely értelem lappangana az ih-szalag- v. juh-szalagban is. Pesti Gábor meséiben: szőle. V. ö. SZŐLŐFEJ.