, (szök-tet) mivelt. m. szöktet-tem, ~tél, ~ětt, par. szöktess. 1) Eszközli, okozza, engedi, hogy valaki elszökjék. Ki-, elszöktetni a rabokat. 2) Valamely nedvet, vagy híg testet föcskendeztet. A mellettem elhaladt kocsik sárral beszöktették a ruhámat.