, (szombat-os) fn. tt. szombatos-t, tb. ~ok. 1) Oly keresztény, ki szombaton szigorú száraz bőjtőt tart. 2) A negyedik század végén keletkezett keresztény felekezet tagjai, kik Krisztus tanai közé a régi zsidók szokásait is fölvették, s különösen a szombatot megünnepelék. Ily titkos szombatosok léteztek a XVII-dik század folytán Erdélyben is, sőt némi nyomaik az ujabb időkben is fenmaradtak.