, (szop-ó-ka) fn. tt. szopóká-t. Csőnemű készület, mely által valamit szopunk, szivunk. Különösen, a pipaszárra, vagy szivarra alkalmazott ilyetén cső. Csontszopóka, borostyánkőszopóka, puszpángszopóka. Továbbá, hasonló cső némely fuvóhangszereken. Szabó Dávidnál, am. szopóköpü. Idősb Mándy Péter szerint Szathmárban ,szipóka alakban is eléfordúl.