, (szok-tat-ó) mn. tt. szoktató-t. Általán, aki vagy ami által meg lehet szokni. Különösen, némi vonzó vagy csáberővel biró, édesgető. Szoktató kása, melyet a vendégnek első fogadáskor adnak: lúdas kása, melynek ellentéte a kitoló kása, az eltávozó vendég számára. Szoktató pénz v. garas, melyet a kanásznak a kis malaczok őrzéseért első kihajtáskor szoktak adni.