, (szokás-jog) ösz. fn. Az országos jogéletben állandó népi és törvényszéki gyakorlat által megállapított jogelv vagy jogrendszer, melyekről nem létezik írott, vagyis hozott törvény. Ily szokásos jogelveken alapulnak nálunk még ekkorig nagy részben a különböző szerződésekből származó jogviszonyok. Hasonló szokásjogot alkot eddig a büntető igazságszolgáltatás.