, (szólás-szabadság) ösz. fn. Nyilvános gyülekezetekben, pl. ország-, megyegyüléseken stb. oly igazságoknak nyilvánithatása, melyek némely felsőbbségek, különösen kormányférfiak hibáira, visszaéléseire vonatkoznak. "Ahhoz, hogy a szólás szabadságán ejtett sérelmek csupán kegyelemből orvosoltassanak, nem járulhatok. Palóczy László az 1839-iki országgyülésen.