, (szolga-al-tat) mivelt. m. szolgáltat-tam, ~tál, ~ott, par. szolgáltass. 1) Szolgálatba küld, szolgai életre vagy munkálatra kényszerít. A szegény ember szolgáltatja gyermekeit. "Ha én velem kegyelmed szolgáltatni akar, most még ideje vagyon s szolgálok is. Gr. Eszterházy M. nádor Rákóczy Györgyhöz. 1644. 2) Eszközli, hogy valami kellőképen kijárjon, végrehajtassék, átadassék. Kiszolgáltatni a járandóságot. A levelet valakinek kezébe szolgáltatni. Igazságot szolgáltatni. 3) Visszaható névmással am. megkivánja, követeli, hogy szolgáljanak neki. Szolgáltatja magát, mintha úr volna.