, (szok-ott) mn. tt. szokott-at. 1) Rendesen, közönségesen történő; nem különös, nem rendkivüli. Szokott munkáját naponként megtenni. Szokott órában dolgozni, enni, sétálni, alunni. Szokott mód szerént. Ellentéte: szokatlan. 2) Bizonyos cselekvéshez, szenvedéshez, állapothoz simult, gyakorlat által valamihez törődött, vagy könnyüséggel, készséggel biró. Munkához szokott ember. Jó élethez szokott gazdagok. Egymáshoz szokott társak. V. ö. SZOK.