, SZIVESSÉG (sziv-es-ség) fn. tt. szivesség-ět, harm. szr. ~e. Tulajdonság, mely mások iránti gyöngéd vonzalom, hajlam, részvét, nyájasság, jóakarat által nyilatkozik; szolgálati készség, őszinte, nem tettetett udvariság. Szivességet mutatni, gyakorolni mások iránt. Nagy szivességet tett velem. Tegye meg azt a szivességet. Ezen ember csupa szivesség. Szivességből kész volna mindenét oda adni. Szivességétől sok jót várok.