, fn. tt. szuszkó-t. Kemencze mögötti szug, szurdék, máskép: kuszkó, kuczkó. Minthogy a szuszkó nem egyéb mint szug, legvalószinübb, hogy ebből fejlett ki, s eredetileg szugozó, szugzó lehetett, melyből átvetve alakult szuzgó, s hangidomítással szuszkó. Hasonló átvetések: háskó, zsacskó, szöcskő, ezek helyett: hágcsó, zsákcsó, szökcső.