, (sziv-ár-og-od-ik) k. m. szivárkod-tam, ~tál, ~ott. Mondják nedvről, midőn vékony szálcsöveken szűk réseken lassan-lassan folydogál, kis cseppekben tovább terjed. Eléjön Szabó Dávidnál is. Az eső beszivárkodik a növényekbe, a földbe. A savó általszivárkodik a turós zacskón; máskép szivárog. Mindkét igének törzse szivár. V. ö. SZÍ, ige.