, (szip-ka) fn. tt. szipkát. Vékony cső, mely által valamely nedvet szivogatni szoktak, pl. nád, szalmaszál; máskép: szivó, szivóka, szipóka. Szabó D. Ugyancsak ő nála a furuglyának szipkája, mely általánosabban máskép: szopóka. Igy nevezik néhutt a madarászok csalóka sípját is. Gyarmathi Sámuel szerént oroszul is szipka, máskép: szipovka, sziplo. V. ö. SZIP, (2), fn.