, fn. tt. szín-t, tb. ~ek. Származékokban és összetételekben jelent mutatványos helyet vagy művet, melyekben a valódi élet mulatságul vagy tanulságul, vagy mindkettő végett utánoztatik. Ilyenek: színház, színpad, színjáték, színmű, szinész, szinészet stb. Színre hozni; színre alkalmazni valamit. Latinul: scena, görögül: σχηνη, melyről "Basilii Fabri Thesaurus eruditionis scholasticae czimű munkában ezeket olvassuk: "Umbraculum theatrale, tabernaculum απο της σχιας (az árnyéktól). Veterum scenae de frondibus struebantur sine pariete, postea tabulatae fieri coeperunt in modum parietis. Funke "Real Schullexicon-ában pedig ezeket: "Eigentlich ein Zelt oder eine von Zweigen gemachte Laube; nachher derjenige Theil des Theaters, wo die griechischen und römischen Schauspieler agirten, weil sie sich in den ältesten Zeiten eines Zeltes oder einer Laube dazu bedient hatten. Innen Páriz-Pápainál: "scena levélszín, amely alatt a komédiát játszodták. Íme, ez mily szépen összeüt jelentésben is a magyar ,szín szóval, mely a magyar nyelvben már a legrégibb időben létezett; V. ö. SZÍN, (1), különösebben a 3-ik pont alatt. A szláv nyelvekből Gyarmathi Sámuel az orosz szjen (= umbra) szón kivül elszámlálja még ezeket: orosz szjenicza (Laube), dalmát szinnicza, cseh syn (restibulum), szieny, szynka (atrium).