, (szim-at) fn. tárgyesete ~ot. Szaga, vagy illata valamely testnek. Különösen a vadászoknál az állati kigőzölgés, mely a vad nyomában marad; vagyis amint Bérczy K. bővebben fejtegeti: gőzkör, melyet az állat lehelete és bőrének lyukacsain át folytonosan működő kipárolgás képez, mely a környező levegővel egyesülve a föld felett lebeg és a lég állapotához képest lassabban vagy sebesebben enyészik el (Angolul: scent, olvasd: szent). Enyésző szimat (cold scent), midőn ezt szél, hideg, vagy hőség felzavarta és szünni kezd. Legázolt szimat (foiled scent), ha azt ott, hol a kopók szünetet értek, ezeknek ide s tova czirkálása s a lovak közbenforgása félbenszakasztá; ugyanezt marhacsorda, birka- és sertésnyájak közelében ezeknek bűze okozza. Lengő szimat (drifting scent), ha a légréteg, mely a szimatot tartalmazza, a vad nyomától távolabb huzódott. Mellig érő szimat (breast high scent), ha oly terjedelmes légréteg tartalmaz szimatot, hogy a kopó elnyujtott fővel is követheti azt, tehát sebesebben, mint ha fejét a földszínig leereszteni volna kénytelen. Nyom szimatja (pad scent) ha csak épen azon a helyen vagy közel ahhoz fekszik a szimat, hol a vad lábai érték a földet. Jó szimatu nap (good scenting dag), mely mellig érő szimatot tartalmazó légréteggel bővelkedik. Viszszimat (heel scent), ha a kopók a vad menetével ellenkező irányban akarnak hajtani. Mind alaphangra, mind fogalomra egyezik vele az izlésre, egyszersmind szagra vonatkozó szamat, honnan a szamócza és szimócza egyet jelentenek.
Gyökeleme a szaglászó orron behúzott levegőnek utánzott sz hangja, mely a szag, szaglász, továbbá a szí v. szív (tájdivatosan: szíp), és szop szókhoz is rokon, honnan szimatolni am. szaglászni. Teljesen egyezik a szamat v. zamat szóval, honnan ,szamócza tájdivatosan: szimócza. Idegen nyelvek közt egyezik vele gyökben és jelentésben az arab semm , szó, mely Zenker szótárában am. das Riechen, mit der Nase einathmen; Geruch; továbbá sámm, riechend; samúm, wohlriechend; semím, wohlriechend, riechend; Duft, das Duften; a persa szumí-dan (odorem spargere). Rokonok vele általános értelemben a latin sentio, sensus is, melyekből hihetőleg a föntebb érintett angol scent is származott. A székely szent-eni am. sejteni. V. ö. SZENT, (2); SEJDÍT; SAJDÍT.