, (szěr-ěz-és) fn. tt. szerzés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Cselekvés, mely által valamit szerzünk, ezen igének minden értelmében. Vagyonszerzés, pénzszerzés, áruszerzés, cselédszerzés, békeszerzés, becsületszerzés, versszerzés, elszerzés, megszerzés, beszerzés, öszveszerzés. "E világnak szerzése előtt (ante constitutionem mundi. Müncheni cod. János XVII.).
Régiesen jelentett rendelést, törvényszerzést; és magát a szerzett törvényt vagy rendeletet is (statutum, constitutio) stb. "A véneknek szerzéseket (traditiones seniorum. Münch. cod. Máté XV.). Pesti Gábornál: "Az régieknek szerzéseket. Erdősinél: "Ű eleiknek szerzésit. V. ö. SZEREZ.