v. SZĚRÉNT, (szěr-ént) ih. személyragokkal: szerintem, szerinted, szerinte, szerintünk, szerintetěk, szerintök. Bizonyos mód, rend hasonlatára; olyképen, mint más valami vagy valaki. Azon szerint cselekedjél, mint mondottam. Igazság szerint neked semmi követelésed sincs. Rend szerint, törvény szerint. Volta szerint, a dolgot úgy véve, mint van, vagy volt. Néha am. valaminél fogva, valamiből következtetve. Véleményem szerint ez hibás állítás. Párizsból érkezett levelek szerint megköttetett a béke. Régente némely más értelemben is használtatott, pl. "Meghirdeték a városban és a mező szerént (et in agros. Münch. cod. Mark. V. Erdősinél: az mezők szerte). "És lesznek nagy földindólatok helyek szerént (per loca. Ugyanott. XXI.). "Tisztólatjok szerént (secundum purificationem. János II.).
Itt a szer főnévnek a sort, rendet, viszonyos öszvefüggést jelentő értelme rejlik. Képzője int öszvetett, s eredetileg ént, mely a székelyeknél teljes alakban is divatozó ezen-t (= ezen módon) szóból van összevonva, t. i. Kriza Jánosnál: ezěnt (az utóbbi tagban rövid zárt ě-vel) am. ezennel és ezen szerént. Képeztetésre hasonlók hozzá: megint, alkalmasint, képesint, vérint való, vagyis é-vel megént, alkalmasént, képesént, vérént való. Így ,szerint is terjedelmes tájszokással másképen: szerént. Szürjén nyelven: sörti. (Budenz).