, (szer-et-et) fn. tt. szeretet-ět, harm. szr. ~e. 1) Általán, kedélyi állapot, indulat vagy szenvedély, melynél fogva valami iránt belső vonzalmat érezünk, s azt birni vagy élvezni vágyunk. Kincs-, pénzszeretet. Szabadság-, igazságszeretet. Hazaszeretet. Tudományszeretet. 2) Különösen valamely személy iránti belső vonzalom, szives gerjedelem, mely szerént annak javát, boldogságát előmozdítani, örömet szerezni, kedveskedni, s ezek ellenkezőjét elhárítni törekszünk. Apai anyai szeretet, a gyermekek iránt. Gyermeki szeretet, a szülék irányában. Testvéri, atyafiságos szeretet. Baráti szeretet. Gyöngéd, hű, viszonos, önzéstelen, tiszta szeretet. Szeretetre méltó ifiú. Szeretettel viseltetni embertársaink iránt. Szeretettel kérni, inteni valakit. Szép szóval szokták a szeretetet megszerezni. A velünk viszonyban levők szeretetét birni. A ,szeretet ezen fogalma alá nem tartozik a más nemű személyek iránt vonzódó gerjedelem, melyet a magyar különösen szerelem-nek nevez; s mai korban a kettő nem igen cseréltetik fel. V. ö. SZERELĚM. 3) Főképen a keresztény erkölcstannak legszentebb alapelve és parancsolata, melyet Üdvözítőnk szavaiként: Máté XXII: 37.39. v. ezekben áll: "Szeressed a te uradat Istenedet teljes szivedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből, és "szeressed felebarátodat, mint tennen magadat. Az első, isteni szeretet, a másik, felebaráti szeretet, felebarátunk pedig, Krisztus tana szerént minden ember. A szeretet a keresztény erények legfőbbike és a jó erkölcsiség teljessége. "Mindenek fölött pedig szeretetek legyen. "A hit szeretet nélkül nem üdvözít. "A törvények teljes volta a szeretet. "A szeretet tűrő, kegyes, a szeretet nem irígykedik, nem cselekszik gonoszul, föl nem fuvalkodik. "Most pedig megmaradnak a hit, a reménység, a szeretet, e három: ezek között pedig nagyobb a szeretet. Sz. Pál apostol szavai. (Káldi szerént).
Elemzésére nézve l. SZERET.