, v. SZÉRDEK, fn. tt. szérdék-ět, harm. szr. ~e. Tejétel, különféle alakban, Csalóközben és Mátyusföldön am. savós alutt tej. A székelyeknél: vert tej. A barkóknál: tejleves. Kemenesaljon: kotyvadék eledel, letykó. Szérdéken próbálják a macskát. Szérdékes macskát nehéz megjobbítani, Fenekén van a java, mint a sápi szérdéknek. Villával eszi a szérdéket. Meg nem állja szérdék s nyársat, aszszony a titkot. (Közmondatok).
Eredeti értelme Lugossy József véleménye szerént hangváltozattal am. szüredék, szürdék, t. i. a megturósodott aludt tejnek kiszürt leve. Mennyiben a tejnek savós részét jelenti, hasonló hozzá a latin serum. Különös figyelmet érdemel, hogy a persában sír am. tej, és a szlávban szir, am. turó.